Kezdőlap » Cikkek » Vince nap, s az a mögötti szokások

Vince nap, s az a mögötti szokások

Dátum: 2017. január 10., kedd

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás kötődik a Vince-naphoz is, amely ma újra élő hagyomány, nem csak a borászok, hanem a borkedvelők számára is! Forralt borozunk, ásott borra vadászunk, Vince vesszőt metszünk, áldást kapunk a szőlőre,  meglocsoljuk a termőföldet borral, mondókával és dallal költögetjük!  Erről szól a Vince nap a Vylyan Teraszon, de nézzük meg, mi is a Vince-napi hagyományok háttere.

A szőlőt és bort szentek vigyázzák

A szőlészek, borászok mindig is a természettel együtt élték dolgos mindennapjaikat, nem véletlen, hogy szokásaikban is az időjárást és a termést befolyásoló istenek voltak a legfontosabbak. A kereszténység elterjedésével ugyan megmaradtak az ősi hitvilág termésjóslásai, termékenységi varázslatai, de a katolicizmus gazdag szentkultuszából „jutott” a borászoknak is. E védőszentek (Szent Vince, Szent György, Szent Márton) ünnepei az adott közösség összetartásában mindig is nagy szerepet játszottak, s ez ma is igaz.

Újjáéledő hagyomány

A szőlő védőszentek közül január 22-én Szent Vince nyitja a sort. Az év első boros ünnepét sok baranyai borász máig életben tartotta, de inkább csak zárt, baráti eseményként, s főleg a borok kóstolására szorítkozva. A nagyközönséget a Villányi borvidéken vonták be először: A Vylyan Pincészetnél a Vince-naphoz kötődő régi hagyományokat a vendégekkel együtt elevenítettük fel 2008-ban, majd 2010-ben csatlakoztak a szomszéd települések pincészetei, s a Borút egyesület. Mára már erős turisztikai programmá vált a Pincéről pincére- Variációk Vincére fedőnevű programfüzér, gazdag programlehetőség várja a Vincézőket a borvidék lankáin, a Tenkes hegytől a Szársomlyó nyugati oldaláig. Az amúgy lassan induló év-elő így kezdődik Villányban!

Fontos „követelmény”, hogy sok bort kell inni a bő termés érdekében, így biztosak lehetnek abban, hogy ha fénylik Vince, ha nem, neve napja végül mindig mosolygósra sikeredik. Felemelő és vidám percekben, élményben lehet része annak, aki a villányi borászokkal tart e jeles napon!

Vince dal

„A borban öröm, barátság és dal van” – ebben a szellemben egy kedves pontja a programnak, amikor a Vince dalt együtt énekeljük a vendégekkel. Kinek van kedve, előre is megtanulhatja:

A gazdának áldassék a neve

Poharunkba’ legyen a hegy leve

Mert amikor megcsordul a VINCE

Megtelik, így tele lesz a pince.

Szélkiáltó együttes: Vince dal – https://www.youtube.com/watch?v=6xW2-VT0JAM

A gyökerek: a Vince-naphoz kapcsolódó szokások

A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. Január végén a “szőlővessző pálfordulóján” már készülődik a tavasz, legalábbis kezd visszavonulni a tél. A Szent Vincéhez kötődő hagyomány egyébként a Villányi borvidékhez közeli Drávaszögből terjedt el. A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett “Vince vesszők” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjúhozás várható…

Sok helyen papot is hívtak, s a tőkékre Isten áldását kérték. A szőlő négy sarkát borral vagy szenteltvízzel öntözték meg. A biztonság kedvéért még babonás fortélyokat is bevetettek, például a bekapáláskor bort rejtettek a föld alá, vagy a szőlősorok végére hurkát, disznósajtot, „gömböcöt” kötöztek, ezzel ösztönözve a szőlőfürtöket a növekedésre. A legáltalánosabb azonban a pincejárás hagyománya, a borászok egyik pincéből a másikba járva kóstolták egymás borait és áldomást mondtak/énekelnek a jó termésért.

Ha Vince napján olvadt a hó, illetve szép napos idő volt, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Számos rigmus maradt ránk:

“Hogyha szépen fénylik Vince,

Megtelik borral a pince!”

Ki volt Vince?

Szent Vince a vincellérek védőszentje. Vértanú volt, akit Hispániában kegyetlenül kínoztak halálra a keresztény üldözések idején. Vincét még a halálban sem lehetett legyőzni, a természet erői is védelmezték meggyalázásra kidobott testét.

Neve jelentése: győzedelmes. Úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Arról, hogy volt e szorosabb kapcsolat Vince és a bor között, nem maradt fent írásos emlék, kutatók viszont állítják, hogy nevének hangzása – Vincent-vinum=bor – miatt kapcsolódhatott össze a borral (Vin-cent- százszoros bor).

Vince napi Mese

Balogh Kornél szőlészünk beszél minden évben a Vince napon a hagyományokról, szokásokról, babonákról.  Ha nem lenne dolga a szőlőben, tán’ mindig mesélne… Olvassuk tőle szeretettel:

Gyerek voltam még, ennél is kisebb, mikor ez történt:

Egyszer volt hol nem volt egy király: úgy hívták Szőlő.

Messze földön nem volt nála nagyobb úr.

Még messzebb viszont igen; egy másik király aki időnként körbejárta a világot: úgy is hívták Időjárás.

Erejük is volt, akaratuk is volt. Folyton viaskodtak.

Ha Szőlő nőni szeretett volna Időjárás néha megmakacsolta magát és megnehezíttette a körülményeket. Hideg volt, ha melegre várt. Száraz volt, ha szomjazott.

Ha megpihent volna, nem engedte. Sziporkázott amikor álmos volt, így egész nyáron csak hajthatott.

Éltek hát a világmindenségben dacolva egymással, míg tusakodásukban el nem akadtak valakiben: az Emberben.

„Zárd börtönbe az időjárást!”kiáltott Szőlő az Embernek.

„Mondd, hogy mindig hajtson a szőlő!”rikoltott Időjárás az Embernek.

Az Ember állt némán: tudva, hogy van igaza mindkettőnek.

Így zárta az Ember a Szőlő cellájába, a bogyóba az Időt, ami azóta is feszíti Őt; s lett az Ember:

Vin – Cell – ér’.

*Vin: a szőlő

*Cell: a börtön

Aki hallja értse jól, vagy kérdezzen meg, mért is van ez jól.

/Balogh Kornél, szőlész, Vylyan/