Ismeretlen ismerős: a Kékfrankos - Vylyan Pincészet

Ismeretlen ismerős: a Kékfrankos

2021. május 12.

A Kékfrankos név valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng Magyarországon – legyen bármennyire is járatos a borok világában. Ez nem csoda, hiszen hazánkban már több évtizede ez a legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajta, sőt, a világ legnagyobb egybefüggő kékfrankos ültetvénye is nálunk található. Mit érdemes tudni e fajtáról és a belőle készült borról? Most eláruljuk.

Angyalok, tündérek, egy pék és a Titanic

Rendhagyó módon, kezdjük mindjárt egy mesével. A fenti címben említett szereplők mind megjelennek Cserna-Szabó András novellájában, melyet felkérésünk nyomán írt, Kékfrankos borunk ihletésére. Anélkül, hogy bármit is elárulnánk a cselekményből – tessék csak szépen elolvasni az írást ide kattintva! –, annyit mégis felfedhetünk, hogy az angyal bizony e borban lakik, és a bort elkortyolva belénk költözik. Ez máris jól hangzik, igaz? De mi mindent tud még a Kékfrankos? Cserna-Szabó sorait idézve „Igyanak egy pohár villányi kékfrankost, élvezzék az izmos, életerős bor élénk savait, hagyják, hogy az érett, húsos, intenzíven gyümölcsös, főleg meggyes ízvilág birtokba vegye szájüregüket, és miközben az énekszóra és a virágesőre várnak,…” – addig mi az ifjú főpék és a Titanic története helyett inkább azt meséljük el, mit érdemes tudni a fajtáról.

Kékfrankos, Blaufränkisch, avagy a „kelet Pinot Noir-ja”

A Kékfrankost a szőlészek egyik legjobb barátjának tartják, mert rendkívül ellenálló fajta, melynek különösen szélsőséges időjárás kell ahhoz, hogy ne adjon bő termést. Többféle talajon is szépen terem, ezért megbízható. Ugyanakkor éppen ezen jó tulajdonságok táplálják azt a közkeletű tévhitet, mely szerint a bőven termő szőlők nem alkalmasak minőségi borok készítésére. A Kékfrankossal kapcsolatban is felmerült már ez, a fajta azonban sokszorosan rácáfolt, és bizonyította, hogy hozzáértő kezek által művelve méltó vetélytársa tud lenni a legjobb vörösboroknak is.

A fajta leginkább Közép-Európában terjedt el: Magyarország mellett Ausztriában, Csehországban, Horvátországban, Németországban, Szlovákiában és Szlovéniában is nagy területeken gondoznak ültetvényeket. Sokan a “keleti Pinot Noir”-ként is becézik, nálunk meghonosodott elnevezése a német Blaufränkisch névvel mutat azonosságot. De vajon mitől „kék” és miért „frankos”?

Egy Sopron környéki legenda szerint a fajta a nevét a Napóleon seregében szolgáló katonáknak köszönheti, mert a szőlőből készült jó minőségű borokat a gazdák csak az értékesebb, kék színű papír frankért mérték a katonáknak. Ez a történet azonban valóban csak legenda: azóta bebizonyosodott, hogy abban az időben csupán fehérborokat készítettek ezen a vidéken, és csak később, a 19. század második felében kezdték el a Kékfrankos meghonosítását.

A név valójában a fajta két tulajdonságára utal: a kék a kékszőlőre, míg a „frankos” (azaz „fränkisch”) kifejezés német nyelvterületen a kiváló minőségű fajták megkülönböztetésére szolgál.

Vylyan Kékfrankos
Kékfrankos, a kelet Pinot Noir-ja

A Kékfrankos Villányban

A Kékfrankos remekül érzi magát a villányi dombokon, ahol hosszú dűlősorok árulkodnak a fajta népszerűségéről. A borászok szeretik sokszínűségét és azt, hogy képes szépen visszatükrözni a borvidék és az adott termőterület sajátosságait. Jól működik házasításokban, de fajtaborként is megállja a helyét. Rozék alapanyagaként szintén egyre kedveltebb, mert ropogós savai és gyümölcsössége kellő lendületet ad e boroknak.

A villányi Kékfrankosok rubinszínűek vagy mélyvörösek, izmosak és karakteresek, csersavban gazdagok. Ízeiben a cseresznyés-meggyes és a fűszeres jegyek dominálnak. A bor viszonylag lassan fejlődik, de érdemes várni rá, mert markánssága idővel bársonyossá szelídül.

A Kékfrankos pincészetünk csapata számára is az egyik legkedvesebb bor. Szeretjük, mert a fajta karakteres, összetéveszthetetlen arcát őszintén mutatja meg: élénk savú és életerős. A kitöltött 2018-as évjáratú borba beleszagolva az élményt a buja, fűszeres illatok indítják. A kortyban ez kiegészül a fekete cseresznye és a hecsedli gyümölcsösségével, majd a keserű csokoládé fanyar aromavilágával. Elegáns és feledhetetlen.

Mihez fogyasszuk?

Mivel gyümölcsös-fűszeres, gazdag ízvilágú, testes és savhangsúlyos borról van szó, főként utóbbi okán bátran választhatjuk zsírosabb vagy pikánsabb fűszerezésű ételek kísérőjének.

Tökéletes társ lehet a klasszikus vasárnapi rántott szelet mellé, de illik a grillezett húsokhoz, sült kolbászhoz vagy akár pástétomokhoz. A desszerthez is érdemes hagyni néhány kortyot, mert a Kékfrankos csodálatosan kiegészíti a csokoládés-meggyes finomságokat.

A streetfood-kedvelők pedig feltétlenül próbálják ki egy jó nagy, szaftos, marhahúsos kézműves hamburger mellé!

Jó borozást!

Iratkozzon fel a Vylyan hírlevélre!