Kezdőlap » Magazin » A Villányi Borvidék

A Villányi borvidéket jelképező fa hordó a borvidék földrajzi kapujában, naplementében.
Blog

A Villányi Borvidék

2020. május 12.

Magyarország leghíresebb vörösbortermelő vidéke, a borturizmus első hazai bástyája, itt vezet végig az ország első Borútja, számos építészeti és kulturális örökség helyszíne. De vajon minek köszönheti a sikerét a Villányi borvidék?

Villányi borvidék, ahol a legtöbbet süt a nap

A borvidék szőlőültetvényei a Villányi-hegység déli lankáin terülnek el. Ez az ország legdélibb fekvésű vidéke és itt a legmagasabb a napsütéses órák száma az országban, amit a hőmérsékleti adatok is rendre igazolnak. A szőlődombok borította déli lejtőkön szubmediterrán éghajlati hatás érvényesül, mindemellett a hegység a hidegebb északi szelektől is óvja a szőlőt. A Villányi-hegység nem csupán az éghajlati adottságok szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Itt található az ország legtisztább mészköve, mely a termőhely alapját adja. A termőhelyet ezen kívül az is jellemzi, hogy viszonylag vastag, tápanyagokban gazdag talaj takarja az alapkőzetet.

Drónfotó a naplementében a Fekete-hegyről, a Villányi borvidéken.

Drónfotó a Villányi borvidékről, naplementekor

Évezredes borkultúra

Szőlőtermesztés a Honfoglalás előtt

A bortermelés a vidéken több ezer évre tekint vissza. Egyes vélemények szerint már a kelták idejében is termesztettek itt szőlőt, dea rómaiak már egészen biztosan művelték az itteni területeket. Probus császár idején (i.sz.232-282.) komoly hangsúlyt fektettek a szőlők művelésére, ezt bizonyítja az első írásos anyag is, ami a Szársomlyó-hegy lábánál egy oltárkőre vésve került elő. A feliraton egy szőlőültetvény telepítésének dokumentálása olvasható, melyből az is kiderül, hogy egészen fejlett szőlőművelést folytattak a borvidéken már ezekben az időkben is.

Repcemező bárányfelhőkkel Kisharsányban a Villányi borviéken nyáron.

Repcemező Kisharsányban, a Villányi borvidéken

A szőlőtermesztés kultúrájának kialakulása

A rómaiak által meghonosított művelési módszereket átvéve honfoglaló őseink is folytatták a szőlészet, borászat mesterségét a vidéken. Az első magyar uralkodótól származó írásos anyag IV. Bélához köthető, aki a szársomlyói vár alapítólevelében már említést tett a Harsány határában található szőlőkről. Annak ellenére, hogy a török hódoltság átalakította a bortermelést a vidéken, maga a szőlőművelés hagyománya nem szűnt meg. A borvidékre ma is jellemző borkészítési hagyományokat végül a később üresen maradt falvakba betelepülő rácok és szlávok hozták magukkal. Nekik köszönhetjük az első Kadarka ültetvényeket, de nem csupán a szőlőfajták meghonosításában volt szerepük, hanem a mai termelési technológiák kialakulásában is. A villányi vörösborkultúra alapját, a héjon erjesztést is nekik köszönhetjük.

A török hódoltság után a népesség pótlására betelepített svábok újabb szőlőfajtákat és szokásokat hoztak magukkal. Ők kezdtek el itt először kékoportó szőlőt ültetni, mely a portugieser borok alapja, és a bortermelés mellett a pincék és présházakat építésébe is ők kezdtek bele. Nekik köszönhetően épült többek között a mára műemlékké nyilvánított palkonyai pincesor is. A vidék borainak kiváló minőségét pedig mi sem jelezheti jobban, minthogy az 1800-as évek közepén már a tengeren túl is fogyasztották őket. S bár a XIX. század végén megtörte a borkultúra fejlődését a filoxérának, vagyis a szőlőtetűnek köszönhető járvány, a pusztítást követően olyan új szőlőfajták is megjelentek a betelepítéseknek köszönhetően, mint a cabernet franc, a pinot noir és a merlot.

Szőlősorok a Vylyan Pincészet dűlőjén, háttérben a Szársomlyóval, nyáron, naplementekor.

Szőlősorok nyáron a Vylyan Pincészet birtokán, háttérben a Szrásomlyóval

Az elsőnek bevezetett borvidéki eredetvédelmi rendszer

A Villányi borászok napjainkban is azon dolgoznak, hogy a vidék borkultúráját fenntartsák, eredetét megőrizzék és az évszázados hagyományoknak megfelelően továbbra is kimagasló színvonalú borokat készítsenek. Ez motiválta a térség borászait akkor is, amikor elhatározták, hogy a borokon keresztül a gyakorlatban is őrizni is szeretnék Villány tradicionális borstílusát. A bortermelők ezért különleges szabályrendszert állítottak fel maguk számára. Ezzel Magyarországon elsőként egy saját borvidéki eredetvédelmi rendszert hoztak létre. A DHC (Districus Hungaricus Controllatus) Villány megjelölés nem csupán egy származási bizonyítványt ad a bornak, hanem annak minőségét is garantálja. Csak akkor állítják ki, ha a borvidéken belül készült és az új eredetvédelmi szabályozásnak is megfelel. A 40 helyi és 10 külső szakemberből álló Villányi Borvidék Bíráló Bizottság a borokat minden esetben meg is kóstolja megkóstolja és minősíti, mielőtt a védjegy használatáról rendelkezik. A Villányi borok védjegye a fokozottan védett magyar kikerics, mely egyedül ezen a vidéken él.

A borvidék termelői közül már négyen birtokolják az „Év bortermelője” címet, és pincészetünk révén 2008-ban az „Év Pincészete” cím is a Villányi borvidék nevével kapcsolódott össze. Ezen a vidéken található a legtöbb természetes és bio művelésű szőlőterület is, innen ered a borvidék mottója: „Villány természetesen”.

A villányi bor receptjét rejtsd el mélyen a tarisznyádban: meleg, napos idő, száraz nyár, mészkőre rakódott vörös anyag, barna erdőtalajjal keveredő lösz, és egy nagy adag szerelem.” – írja Kerekes Borbála, a Kincses Baranya című könyvben. Csakis megerősíteni tudjuk a gondolatot, mert bár a természet különleges kincset bízott a gondunkra, a villányi borászok tisztelete, hűsége és a borvidék iránti szerelme mind-mind alapvető hozzávalói a legszebb villányi boroknak.

Drónfotó ősszel a Villányi borvidékről Kisharsány közelében a Vylyan Pincészet Birtokáról. háttérben a Szrásomlyóval.

Őszi drónfotó a Villányi borvidékről

Kapcsolódó boraink

Kapcsolódó cikkeink

Vylyan Kszí kiöntve a poharakba a megterített asztalon a Vylyan Pincészet Teraszán Kisharsányban.

Gyöngyözőbor-kisokos

2020. június 3.

Pezseg, de nem pezsgő. Frissít, de nem fröccs. Bor, de mégsem az. A gyöngyözőbor csupa talány lehet a kezdő, de