Kepes András a Vylyan Pinot Noir 2004-ről

Hírek

2006. február 27. hétfő

A közismert televíziós személyiség a Szépművészeti Múzeumban, 2006. február 11-én rendezett eseményen, a Magyar Borok Bálján a meleg előételhez - grillezett vörös tonhal, paraj pudingra tálalva, áfonyás beurre rouge-zsal - kínált Vylyan Pinot Noir 2004-t mutatta be bál résztvevőinek.

Volt egy nagynénim, aki meg volt győződve róla, hogy az ő neve a legvidámabb, mert bor is van benne, meg bál is. Tudniillik Borbálának hívták. Hogy örülne most szegény, ha tudná, hogy az idei évtől a nevében már borbál is van.
A Vylyan pincészettől, és személy szerint Debreczeni Mónikától azt a megtisztelő felkérést kaptam, hogy mutassam be a pince új büszkeségét, a 2004-es Pinot Noir-t.
Nem veszem a bátorságot, hogy az ország legjobb borászainak jelenlétében szakmai kérdésekbe bonyolódjak, inkább arról mesélnék, miként szerettünk egymásba ezzel a borral.
Csak a félreértések elkerülése végett említem, hogy ellentétben a borszakértőkkel, akik a Pinot-t, a borok hercegeként szokták emlegetni, ez a bor szerintem nő. Egy kényes, szeszélyes nő.

Amikor hónapokkal ezelőtt első ízben találkoztunk nem is tetszett. Már azon gondolkodtam, hogyan fogom ezt Mónikának beadagolni. De, aztán furcsa módon a Pinot Noir utóíze kezdte felkelteni az érdeklődésemet. A következő palacknál viszont hiába készültem fel azokra az ízekre, amelyekre az első kóstolásból emlékeztem, sokkal selymesebbnek tűntek a savak, azonnal ráéreztem a ribizli, a vörös-áfonya és a tavaszi cseresznye ízére. Aztán kiderült a turpisság. Ennek a bornak jellegzetessége, hogy még a palackban is fejlődik. Egy idő után a gyümölcsös ízek mellett a cserzett bőr, az ázott avar és a szarvasgomba íze is fellehető benne. érdemes akár éveken át figyelemmel kísérni. Már akinek marad belőle.
A Pinot nagyon izgalmas fajta. Nem csak a borkedvelők elé állít magas mércét, hanem a termelő és a borász számára is feladja a leckét. A Pinot tudniillik nem szeret utazni, olyan érzékeny és kényes, hogy büszke lehet, akinek a földjén jól érzi magát. Azt mondják, a Pinot egyedi bánásmódot, sok figyelmet, sőt figyelmességet igényel. állítólag másként kell hozzányúlni, mint a többi vörös borhoz.
én a vörös borok közül eddig inkább a súlyos, tüzes bordaux-i borokat kedveltem. Azt gondoltam, azok a férfias borok. De most, hogy kezdem megszeretni a burgundit, no meg bölcsebb is lettem, a férfiasságról is árnyaltabban gondolkodom. Lehet, hogy az az igazi férfiasság, ha egy ilyen borral, mint a Pinot – aki olyan rafinált, kiszámíthatatlan, de olyan érzéki és hálás is, mint egy szépasszony -, ez ember jól ki tud jönni.
Azt mondják, eddigi kedvencem a Cabernet Sauvignon az út eleje, a Pinot Noir az út vége. úgy, hogy most azzal hízelgek magamnak, hogy a bor, a bölcsesség és a férfiasság útján léptem egyet előre.
Ha önök megkóstolják a Vylyan pince 2004-es Pinot Noir-ját, és ízlik, akkor önök is léptek előre. Ha nem, akkor se keseredjenek el. Majd jövőre megszeretik.
Kepes András