Csokizarándoklat Máriagyűdre

Hírek

2010. december 21. kedd

Avagy a gyűdi csokoládé és a kisharsányi bor násza

„…Szeretem a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét, a csomagolt csokoládét, a meztelen csokoládét, az egész csokoládét, a megkezdett csokoládét, az édes csokoládét, a keserű csokoládét, a csöves csokoládét, a mogyorós csokoládét, a tej csokoládét, a likőrös csokoládét, a tavalyi csokoládét, az idei csokoládét, és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”
/Gombóc Artúr/

Biztosan emlékeznek kedves gyermekkori addiktív barátunkra, Gombóc Artúrrra, aki minden csokoládét szeret, amit csak készítenek szerte a világon! Lelkesedésében osztozunk, ám mi nem elégszünk meg bármivel, csak a legjobbal! Hatalmas szerencsénk van, hiszen ízlelőbimbóinknak és szívünknek legkedvesebb kézműves csokoládé éppen a szomszédos Máriagyűdön készül! Nincsenek véletlenek. :)

A csokiról nem csak a gombóc artúri emlékek juthatnak eszünkbe, hanem a Csokoládé c. film is, ahol a szenvedélytől fűtött, gyönyörű főszereplő titokzatos csokoládéboltot nyit egy hangulatos kisvárosban. Hiába szerénykedne Tésenyi Andrea, párhuzam minden tekintetben vonható! Andrea a zarándokhelyként ismert Máriagyűdön készíti finomabbnál finomabb csokoládés bonbonjait.

… és hogyan fújt bennünket össze a szél? Természetesen a bor kapcsán! Kapcsolatunk kályhája a siklósi „A Borozó”, melyet Andreáék egy műemlék fogadóban alakítottak ki, hogy kizárólag a siklósi körzet borait kínálják. Mi voltunk kisharsányiként a „legszélső” borászat a kínálatban.

Ha valaki a gasztronómiában keresi az útját, hamar észreveszi, hogy az sokfelé elágazik, s mindegyik utacska ínycsiklandó és csábító. Innen nézve talán nem is meglepő, hogy Andreát a csokoládé misztériuma vitte el más utakra, igaz, jó éles kanyarral: egy reggel azzal kelt fel, hogy ezentúl csokit fog készíteni.
Jött a bő egy évnyi tanonc-időszak egy odaadó mester mellett és sok-sok kísérletezés (először a családtagokon, majd egyre szélesebb körben). Andrea akkor lépett porondra, mikor úgy érezte, hogy rátalált a saját ösvényére, azaz összetéveszthetetlen, egyedi ízkaraktert zár a kis „csokoládéházakba”. A folyamatnak soha nincs vége, csiszolgatja stílusát és kutatja a különleges ízeket, fűszereket.

A kakas logóval fémjelzett bonbonok klasszikus kézműves csokoládék, amelyek csak természetes alapanyagokból készülnek, adalékokat (a hozzáadott cukor is ennek számít) távolról sem látnak. Magas kakaótartalmú- és minőségű olasz vagy belga csokoládé alkotja a „házat”, s a legizgalmasabb rész a „bonbon lelke”, a töltelék. Ez a készítő fantáziáján, kifinomult arányérzékén múlik, és ez Andreánál mindig az elérhető természetből „töltekezik” (válogatott sáfrány, levendula, szárított gyümölcsök…). Maga a bonbonkészítés folyamata nem is bonyolult, de hihetetlenül aprólékos. Minden fázisban szerepe van a kézi munkának, az olvasztástól a temperáláson át a csomagolásig, a tökéletesség pedig rengeteg apróságon múlik. Elég például egy röpke másodperccel több várakozás, és oda a végeredmény! (Ami ilyenkor a kármentő dobozkába kerül, a családtagok vagy látogatók nagy örömére. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen „selejtes” alkotás ismérve például egy alig látható hajszálnyi repedés a tükörfényes csoki házon…)

Egy szép novemberi napsütéses délután Debreczeni Mónikával együtt látogattuk meg máriagyűdi műhelyében Tésenyi Andreát, hogy végre lássuk is, hogyan készülnek e csokicsodák, és nem utolsó sorban azért, hogy válogatás borainkhoz méltó csokoládétársat találjunk.
Siklós határában, a Tenkes-hegyre felkúszó hangulatos falu egyik gyönyörűen felújított régi parasztházában található a „Kakas delicatesse”. A ház tetején forgó szélkakas mára a védjegyük lett.

A műhelybe lépve fűszeres csokoládéillat csapta meg az orrunkat. A küllemre is ellenállhatatlan bonbonok a jól kiszellőztetett Pillangó, Mandolás és Duennium palackok köré sorakozva várták a nagy próbatételt. Nem is fértünk a bőrünkbe, rövid eligazítás után azonnal belevágtunk a kóstolásba, miközben Andrea minden kortyot és falatot követő megjegyzésünket szorgalmasan jegyzetelte.

Izgalmas volt figyelni, ahogyan a bor-hangulat a bonbonban is visszaköszön, s végül a cseppfolyós és a szájban olvadó íz a hosszú lecsengésben eggyé válik… Ahogy a borházasítások összeállításánál is tapasztaltuk, a végső választásban nincs kérdés, nincs vita: a megfelelő bor és a bonbon egyszerűen megtalálják egymást: szerelem első látásra.

Tökéletesen beigazolódott, hogy a magas kakaótartalmú csokoládék fogyasztása a kedélyállapotot is javítja - különösen jó borok és kedves vendéglátók társaságában! Ahogy a bornál, a csokinál is fontos irányelv a mértékletes fogyasztás. Na ebben mi tökéletesen megbuktunk! De ki tudta volna megállni ebben a csoki-mennyországban?
Annyira belefeledkeztünk az ízekbe, a történetekbe, a gasztronómiai élményekbe, hogy egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy lazításként már sertés tepertőt kóstolunk mangalica tepertőhöz…, majd az épp - egészen véletlenül a csomagtartóban megbúvó - levegőn érlelt szlovén sonka is kés alá került!

Visszatérve a látogatásunk céljára: a bor és csokoládé általunk kipróbált és tökéletes harmóniát alkotó párosításának az alábbiak bizonyultak:

PILLANGÓ (Merlot válogatás) 2006 ◦ mentás étcsokoládé bonbon
MANDOLÁS (Cabernet Franc válogatás) 2006 ◦ rózsaborsos-feketeribizlis étcsokoládé bonbon
DUENNIUM (hordóválogatás) 2006 ◦ csillagánizsos étcsokoládé bonbon
Agárdi/Vylyan Kadarka párlat 2005 ◦ gyömbérkrémes étcsokoládé bonbon

A hely és Andrea varázsát ugyan lehetetlen átadni, de a kóstolható élményt magunkkal vittük Kisharsányba, azóta a bonbonok pincészetünknél is elérhetőek!

Tőlünk pedig csak egy lépés a teljes csoki-élmény: érdemes csodát látni, s Máriagyűdre e célból is elzarándokolni!

Iványi Emese