magyar | english| deutsch

Hírek

2008. október 22. szerda

Az ördögszántotta hegy legendája


Az európai mintát követő villányi eredetvédelmi rendszer (DHC) két borkategóriát különböztet meg: a classicus és a prémium borokat. E két stílus a palackjaink megjelenésében azonnal megkülönböztethető.


VYLYAN CLASSICUS

Gyümölcsös, könnyedebb Classicus boraink rövidebb érleléssel készülnek, az elsődleges szőlő aromák a meghatározóak, tiszta, egyenes, jól érthető borok. E kategóriával a piacon általában a legfrissebb évjárattal vagyunk jelen. Classicus boraink címkéin egy régi villányi monda szereplői köszönnek vissza, akik az ördögszántotta hegyről (Szársomlyó) és a szerelembe esett ördögről mesélnek.


 

 


Magyarország napsütötte dél-nyugati szegletében, a Villányi hegység csodálatos fekvésű lankáin, a Fekete-hegyen, van egy pince, melyet Vylyannak hívnak. A dűlők szép, egészséges szőlőt teremnek, és az ott dolgozó emberek óvó szeretettel készítik belőle a bort évjáratról évjáratra. A borok, ugyanúgy, mint a monda szereplői, együvé tartoznak, azonos történet részei – mégis más és más karakterűek. Ezt szeretnék kifejezni az új ruhába öltöztetett classicus boraikkal, amelyek a hegyről mesélnek nekünk. A borok illatukkal, zamatukkal, a monda szereplői pedig az ősi mesével ajándékoznak meg bennünket.

    
 

Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani.

Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyókának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére.

Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele.

Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visszafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól.

Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely azóta is buzog.


 

    Vylyan Classicus szereposztás
 

    

 

 Rizling - Boszorkány

Chardonnay - Harka

Rosé - Kakas

Portugieser - Macska

ÖRDÖG

Zweigelt - Kecske

 


A címkék tervezője: Králik Péter grafikus, aki a meséhez illően a hegy lábánál, Kisharsányban él családjával.

A borok címkéin ezek a szereplők köszönnek vissza, a hátcímkéken pedig a monda archaikus változatának odaillő epizódjai olvashatók.  Idézzük is ezt a kedves, archaikus változatot:

Élt nagyon régön ëtt Harsányban ëgy boszorkány. Ennek a boszorkánnak vót ëgy lëánya, ugy hitták, hogy Hërka. Ez a lëány ollan szép vót, hogy Belzebub, a főördög is beleszeretött, és el akarta vönni.
A boszorkán nem akart az ördögge rokonságba keverönni, de fét is tüle. A boszorkán aszonta neki, hogy csak akkó adi nekije a lëánt, ha mëgszánti a harsányi hëgyet estétü rëggelig, még a kakasok nem kukorékúnak.
Akkó este nekifogott az ördög ëgy këcskén mëg ëgy macskán szántani. Mëgláccik még mast is a kűbe a këcske nyoma mëg a macska nyoma is.
Az ördög igön sietött, osztán mindég káronkodott, mer kemén vót a kü, oszt szikrázott, mind az istennyila.
A boszorkán mindég nézte az ablakon, hogy nem-ë végez elébb, mind ü számétotta. Mikó látta, hogy az ördög má majdnem a hëgytetére ér, mëgijett, mer még messze vót a röggel. De hörtelen gondót ëgyet, kifutott a tikólhó, oszt mëgnyomta a kakas farát, hogy kukorékújon. A kukorékulásra az ördög mëgmérgesödött, kirántotta az ekét a fődbű, és elvette messzire. Beremëndbe esött lë, és ott, ahun lëesött, ëgy nagy gödör lëtt. Ez a gödör még mast is mëgvan, víz van benne. A macska mëg a kecske ugy mëgijettek, hogy nekifuttak a Drávának. Azér ollan örvényös foló a Dráva!

Belzebub mëg lëfutott az Ördögbarázdán. Az Erdőfődön mëg a Harsányipusztán mënt körösztül. Futott arra nyugot felé, mer má világosodott. Közbe eveszitötte a csizmáját. Ahun az ëgyik lëesött a lábáru, és kifolt belüle a főd, ottan lëtt Göntér. A másikbu mëg a siklósi várdomb lëtt.

Ü mëg szégyönében a főd alá butt Harkán-nál. Azér gyün föl ott a fődbű ollan büdös víz. Harkánt mëg a szép Hërkárú hilik Harkán-nak.


Forrás:
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója