Hírek
2008. október 22. szerda
Az ördögszántotta hegy legendája
Az európai mintát követő villányi eredetvédelmi rendszer (DHC) két borkategóriát különböztet meg: a classicus és a prémium borokat. E két stílus a palackjaink megjelenésében azonnal megkülönböztethető.
VYLYAN CLASSICUS
Gyümölcsös, könnyedebb Classicus boraink rövidebb érleléssel készülnek, az elsődleges szőlő aromák a meghatározóak, tiszta, egyenes, jól érthető borok. E kategóriával a piacon általában a legfrissebb évjárattal vagyunk jelen. Classicus boraink címkéin egy régi villányi monda szereplői köszönnek vissza, akik az ördögszántotta hegyről (Szársomlyó) és a szerelembe esett ördögről mesélnek.

Magyarország napsütötte dél-nyugati szegletében, a Villányi hegység csodálatos fekvésű lankáin, a Fekete-hegyen, van egy pince, melyet Vylyannak hívnak. A dűlők szép, egészséges szőlőt teremnek, és az ott dolgozó emberek óvó szeretettel készítik belőle a bort évjáratról évjáratra. A borok, ugyanúgy, mint a monda szereplői, együvé tartoznak, azonos történet részei – mégis más és más karakterűek. Ezt szeretnék kifejezni az új ruhába öltöztetett classicus boraikkal, amelyek a hegyről mesélnek nekünk. A borok illatukkal, zamatukkal, a monda szereplői pedig az ősi mesével ajándékoznak meg bennünket.

Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyókának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visszafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely azóta is buzog.

A címkék tervezője: Králik Péter grafikus, aki a meséhez illően a hegy lábánál, Kisharsányban él családjával.
A borok címkéin ezek a szereplők köszönnek vissza, a hátcímkéken pedig a monda archaikus változatának odaillő epizódjai olvashatók. Idézzük is ezt a kedves, archaikus változatot:
|
Élt nagyon régön ëtt Harsányban ëgy boszorkány. Ennek a boszorkánnak vót ëgy lëánya, ugy hitták, hogy Hërka. Ez a lëány ollan szép vót, hogy Belzebub, a főördög is beleszeretött, és el akarta vönni. Belzebub mëg lëfutott az Ördögbarázdán. Az Erdőfődön mëg a Harsányipusztán mënt körösztül. Futott arra nyugot felé, mer má világosodott. Közbe eveszitötte a csizmáját. Ahun az ëgyik lëesött a lábáru, és kifolt belüle a főd, ottan lëtt Göntér. A másikbu mëg a siklósi várdomb lëtt.
Ü mëg szégyönében a főd alá butt Harkán-nál. Azér gyün föl ott a fődbű ollan büdös víz. Harkánt mëg a szép Hërkárú hilik Harkán-nak.
|
Forrás:
Az ördögszántotta hegy. Baranyai mondák, hiedelmek és történetek. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója


